HTML

Dózsakerti Közösségi Ház

A Dózsakerti Közösségi Házban megtartott programokról, eseményeiről számolunk be, közöljük a Dózsakerti Hírmondóban megjelent fontosabb cikkeket, fotókat, plusz a háttéranyagokat. Ezenkívül néhány városi hír, helytörténet is szerepel az írásaink között.

Friss topikok

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Szkíták, hunok, magyarok

2013.04.04. 10:17 vastamás

Szkíták, hunok, magyarok címmel jelent meg több magyarságkutató, filozófus, történész, régész és nyelvész  – Bakay Kornél, Bakos Attila, Eőry Szabó Ferenc, Golenya Ágnes, Grandpierra Attila, Ilon Gábor, Lakatos József, Mireisz László, Manuel Palacios, Szabó Ferenc, Ilon Gábor, Varga Csaba és Varga Géza – tanulmánya egy kötetben. A kiadványt Bakos Attila márciusi előadását követően mutatták be Dózsakertben is.

A könyv számos izgalmas és sokak számára kevésbe ismert tényt közöl. Idézzünk néhány gondolatot az előszóból: "A magyarok szkíták, a magyarok hunok. Elvitathatatlanul tagjai vagyunk a ma ismert világ legnagyobb múltra visszatekintő népközösségének. Könyvtárnyi szakirodalomból származó adatok - és nem csak magyar tudósok írásai - bizonyítják a fenti megállapítást. A magyarság által megőrzött őstudást hordozó nyelv, rovás, mesék, mondák, hagyományok, népművészet, népzene, krónikák, geszták kulturális kincsei együttesen igazolják, hogy a magyar műveltség a legősibb emberi civilizáció egyenes ági örököse..." (Eőry Szabó Ferenc).

A másik idézet dr. Bakay Kornél tollából való, és azért éppen ezt szúrtuk ki, mert tragikus módon világít rá a magyar oktatás fogyatékosságaira és a "művelt" nyugat arcpirító magyarellenességére. Bakay Kornél megemlíti, hogy Kőszegen bizonyos vendégeknek megemlítette Trianon tragédiáját, mire a vendégek egyike (egyetemi végzettséggel) azt válaszolta: "A trianoni diktátummal mi, magyarok azt kaptuk, amit megérdemeltünk. A magyarság nagy pofájáért" (sic!) járt nekünk a Trianon. A békeszerződés idején hatalmon lévő amerikai elnök, Wilson, a nemzetek önrendelkezési jogának nagy bajnoka 1920. május 1-jén elhangzott beszédében említi: "Az a véleményem, hogy a magyar népet ki kell irtani. Egyébkénég hozzáfűzöm, hogy a magyar nép ezer éve birtokolja a Kárpát-medencét, nem jogalap, mert jogtalan volt a birtoklása." Bakay ehhez teszi hozzá: ezen a gondolaton fordul meg a magyarság őstörténete, múltja is, és ezt halljuk a "művelt" nyugat és az új szomszédok eszmefuttatásaiban. Tanulmányában pontosan végigvezeti az olvasót történelmünk fontos állomásain egészen a XVIII-XIX. század fordulójáig, amikor történt egy nagy megroppanás a nemzeti tudat, a nemzeti hagyományaink, nemzeti forrásaink és a történettudomány állításai között. Ebből az álságos helyzetből azóta sem tudunk kikászálódni. Viszont szomorú tény, hogy a "művelt" nyugat a magyarok történetére vonatkozó (torz) állításait például román tankönyvekből veszi át: a gazdag hazai szakirodalom ellenére (László Gyula, Dümmerth Dezső, Kiszely István, stb.) a magyarok többségének sincs fogalma (ős)történetünkről, a felvidéki, erdélyi magyarság létezéséről? Vannak mulasztásaink, vitathatatlan: Trianon kapcsán a legnagyobb hibát azzal követtük el, hogy a hazát nem védtük meg fegyverrel. Károlyinak és részeges hadügyminiszterének, Linder Bélának, nem feloszlatni kellett volna a még ütőképes magyar sereget, hanem mozgósítani: nem engedni, hogy a románok a Nagy-Magyarországon keresztülgyalogolva kifosszák Győrt(!), majd továbbinduljanak Sopron felé, de Kapuvár után sikerült megállítani őket.

Grandpierre Attila az ősi magyar gondolkodás titkait vizsgálja - különösen érdekes az "egy" szavunk körüli bonyodalmak tisztázása, bár van más magyarázat is -, Varga Csaba a magyar nyelv ősisége mellett érvel, Eőry Szabó Ferenc az Arvisura világába kalauzol el minket. Varga Géza a piramisépítő népek kultúrájáról és a székely rovásírás elődjéről értekezik, Mireisz László a magyar ősvallás nyomába ered gazdagon illusztrált írásában. Bakos Attila a duna-völgyi civilizáció, valamint Sumer, Egyiptom és India kapcsolatait veszi górcső alá. Varga Géza és Manuel Palacios az indián-magyar írástörténeti kapcsolatokat elemzi: Golenya Ágnes a táltosok ecuadori barlangját mutatja be munkájában, ami Móricz János 1969-es felfedezésétől kíséri figyelemmel egy ősi (földalatti) civilizáció megismerésének, feltárásának folyamatát. Izgalmas kérdéseket feszeget Eőry Szabó Ferenc a teremtésmítoszok párhuzamosságait elemző tanulmányában is.  

A kötet roppant gazdag képanyaggal, sok, máshol még nem közölt adattal lepi meg az olvasót. Állításaik elgondolkodtatók, néha vitára sarkallók, de igaz: nemcsak igény, hanem égető szükség is van magyar múlt sarkalatos tényeinek tisztázására, a tudományos életet meghatározó kizárólagosságok megszüntetésére és önmagunk  - a magyar kultúra és múlt - jobb, hatékonyabb menedzselésére. Van nekünk saját mondanivalónk a történelmünkről: nem kell, hogy idegenek fessenek hamis és torz képet rólunk. A könyv egyik mottóját idézve: "Azé a jövő, akié a múlt!"

Veizer Tamás

Szólj hozzá!

Címkék: könyv

A bejegyzés trackback címe:

https://tatabanya-dozsakert.blog.hu/api/trackback/id/tr695194341

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása