A magyarság spirituális és mítikus (ős)történetével, hagyományaink és múltunk újszerű értelmezésével foglalkozó előadásokra invitáljuk az érdeklődőket ebben az évben.
Molnár V. József magyarságkutató „Az ősképek és a magyar Szent Korona” címmel tartotta meg előadássorozatának első részét. A kutató az ősi szimbólumok eredetét, jelentését vizsgálva közelít a Szent Korona felépítéséhez, származásához, jelképrendszeréhez. Kutatásai során párhuzamokat a mai szimbólumrendszerek, a rajzok (köztük hazai és külföldi gyerekrajzok) motívumai és jelentéstartalma között. Előadása immár sorozattá bővült, mivel több alkalommal találkozott hallgatóságával a Dózsakerti Közösségi Házban.
„A magyar hagyomány fényetikája morálteológiák helyett” című előadássorozatának első részében Bakos Attila író, filozófus a Magyarország harmadik szemmel – Koppány evangéliuma című könyv legfőbb mondandóit emelte ki. Kutatta a modern világ „izmusait”, azt, vajon az anyagi világ a „lehetséges világok legjobbika-e”, kitért a vallásos hipotézis és az ateista realitás vállalhatóságának esélyeire, a Marx, Nietzsche és Darwin nyújtotta világképre, külön is értelmezve a darwinizmust, az evolúciós elmélet és a materializmus kapcsolatát, a globalizmus lényegét.
Elgondolkodtató, ahogy a magyar történelem egyes eseményeit, például Koppány, a régi magyar utódlási rend szerinti trónörökös sorsát, a nyugati térítés máig érvényes hatásait, vagy éppen a magyar történelem ezer évén végighúzódó árulások és tragédiák következményeit értelmezi. Arra is keresi a választ, vajon korunk kihívásai, eszme-rendszerei („kaméleon-ideológiái”) mennyiben érintik a mai Magyarországot, a mai, kifáradt, kiégett magyarságot.
Bakos Attila A Magyarország harmadik szemmel című előadásorozat további részeiben egyebek mellett az ideológiák és a történelme kapcsolatát vizsgálja a magyar történelmi példákon keresztül. Legközelebb május 3-án.