Nagy irodalma van már a Pilis titkainak, rejtélyes földrajzi elnevezéseinek, máig feltáratlan, inkább csak sejthető régészeti kincseinek. Ugyancsak a titok övezi a 2000-ben Pilisszántón talált „Keresztes-kő” lényegét.
Milyen szimbólumokat jelenít meg ez a feltehetően pálos „hagyaték”? Miért van olyan nagy ereje ennek a faragott kőnek és a rajta lévő Töviskeresztnek? Milyen összefüggések tárulkoznak fel a Pilis és a Töviskereszt egybevetésével? – többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Váry István Pilis-kutató a május 11-én, valamint június 8-án és 29-én tartandó előadásán a Dózsakerti Közösségi Házban.
A Tatabányán is ismert előadó a pilisszántói templomban látható Töviskereszt kapcsán korábbi kutatásainak eredményeivel egybevetve igyekszik feltárni, milyen konkrét helyeket jelöl ki „a Föld szívén” a különösen megfaragott ábra, és mit tár fel a ma embere előtt ez az ősi metafizikai tudást rejtő kő.
A kutatást izgalmassá teszi, hogy egy minden hagyományban fellelhető szellemi jelképrendszer és egyedi életfa-ábrázolásra bukkantak a Pilisben. A jelképek és szimbólumok jelentése a pécsi ókeresztény kőfaragásoktól a római középkori templomok fakazettás mennyezetein át a több ezer éves hun és a tibeti tantrikus ábrázolásokig vezet: sok részlet utal a közös eredetre. A Pilis-kutatás újabb fejleményei alapján feltárhatók a szellemi megvalósítás és „visszatérés” útjának ösvényei a Pilisben, amelyeket a Töviskereszt Pilisben lévő ábrájának pontjai jelölnek ki.
A kutató figyelme most arra irányul, hogy megismertesse hallgatóságával, milyen benső megtapasztalásokat szerezhet az úton járó, aki bejárja a Keresztes-kő Életfájának ösvényét a Pilisben, és milyen azonosságok és többletek tárhatók fel a Kabbala életfa rendszere és a pilisi Kereszt pontjainak vonatkozásában. A Pilis-kutatás újabb fejleményeinek ezen kérdéseivel – és a válaszokból levonható konzekvenciákkal – foglalkozik Váry István előadássorozata.
